1. A Magyarország Felfedezői Szövetség – továbbiakban Szövetség – önkéntesen alakított, önkormányzattal rendelkező, országos társadalmi szervezet, jogi személy. A Szövetség pártpolitikai tevékenységet nem folytat, az országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választásokon jelöltet nem állít, nem támogat, szervezete pártoktól független, azoknak támogatást nem nyújt, és azoktól támogatást nem fogad el.
2. A Szövetség székhelye, címe: 1032 Budapest, San Marco u. 81.
3. Megalakulásának éve: 1989.
4. A Szövetség jelképe az égszínkék nyakkendő a Szövetség jelvényével, valamint a történelmi korokat felidéző zászló.
5. A Szövetség jelvénye: körívben a magyar legendák csodaszarvasai, amelyek nemzeti színű csúcson állnak. Felirata: a Szövetség teljes neve, továbbá a nemzeti szín alatt a Pro Patria felirat, amely a Szövetség jelmondata, köszöntése.A Szövetséget a Fővárosi Bíróság 852/1990. 01. 04. sorszámmal a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette.

1. A szülőföld, a haza felfedezésére neveli tagjait, arra törekszik, hogy a legifjabb nemzedékben kialakuljon a nemzethez, a hazához kötődés érzése, élmények, cselekedtető programok útján.
2. A Szövetség nevelési célja, hogy a gyerekekben kialakuljon a közösségi tevékenység iránti vágy, az egymás és saját jellemük formálásának igénye.
3. A Szövetség a határon túli gyerekek, a testvérszövetségekbe tömörült felfedezők iránti szeretetre, szolidaritásra neveli tagjait.
4. A Szövetség az általános humanitásra, a gyengébbek, idősek segítésére neveli tagjait. Eszmeiségét, erkölcsi céljait a szövetség törvényei, esküje jelöli meg.

III. A Szövetség közhasznú tevékenysége

1. A Szövetség a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény 26. § c.) pontjának 1., 2., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 14. alpontjában megnevezett közhasznú tevékenységek körében az alábbi területeken lát el közhasznú feladatokat:

• a nemzeti örökségek, hagyományok felfedezése, kutatása, gyűjtése, ezek feldolgozása;
• a természet megszerettetése, felfedező utak szervezése, a gyerekek által is elvégezhető természetvédelmi akciók szervezése, saját védnökségük kialakítása szülőföldjükön;
• a gyerekek érdekeinek, jogainak védelme a Szövetséget segítők igénybevételével;
• a Szövetség nyitott a szabadidős tevékenységek szervezésekor, és a Szövetséghez nem tartozókat is bevonja a természetjárásokba, pályázatokba, országjárásokba, versenyekbe;
• a Szövetség közlekedésbiztonsági programját kiterjeszti az iskolák teljes diákságára, segítő járőrszolgálatokat szervez, a Veszélyelhárító programot, próbákat, veszélyelhárító képző táborokat felajánlja a szervezeten kívülieknek is. E program szélesebb körű a közlekedésbiztonságinál, mert kiterjed a gyerekeket általánosan fenyegető veszélyekre, például a gyerekek által előidézett veszélyekre, a drogmegelőzésre is;
• a Szövetség gondot fordít a rászoruló, szegény családok gyerekeire, igyekszik előteremteni a táborozási, egyéb költségeit;
• a Szövetségnek külön kiemelt programja van a nevelőotthoni közösségek szervezésére;
• a Szövetség fontos feladatai közé tartozik a határokon túli gyerekek segítése, év közben különböző akciókkal, de mindenekelőtt egy állandó anyagi alap megteremtésével, hogy a nyári táborokba nagyszámú határokon túli gyereket meg tudjon hívni;
• a Szövetség évente visszatérő országos hagyományőrző ünnepek felelős rendezője. Ezeket a Szövetségen kívüli más szervezetek nem rendezik, de azokba bekapcsolódnak.

2.  A Szövetség tevékenysége tagjai érdekében:

• a nemzeti örökségek, hagyományok felfedezése, kutatása, gyűjtése, ezek feldolgozása;
• a természet megszerettetése, felfedező utak szervezése, a gyerekek által is elvégezhető természetvédelmi akciók szervezése, saját védnökségük kialakítása szülőföldjükön;
• a gyerekek érdekeinek, jogainak védelme a Szövetséget segítők igénybevételével;
• a Szövetség nyitott a szabadidős tevékenységek szervezésekor, és a Szövetséghez nem tartozókat is bevonja a természetjárásokba, pályázatokba, országjárásokba, versenyekbe;
• a Szövetség közlekedésbiztonsági programját kiterjeszti az iskolák teljes diákságára, segítő járőrszolgálatokat szervez, a Veszélyelhárító programot, próbákat, veszélyelhárító képző táborokat felajánlja a szervezeten kívülieknek is. E program szélesebb körű a közlekedésbiztonságinál, mert kiterjed a gyerekeket általánosan fenyegető veszélyekre, például a gyerekek által előidézett veszélyekre, a drogmegelőzésre is;
• a Szövetség gondot fordít a rászoruló, szegény családok gyerekeire, igyekszik előteremteni a táborozási, egyéb költségeit;
• a Szövetségnek külön kiemelt programja van a nevelőotthoni közösségek szervezésére;
• a Szövetség fontos feladatai közé tartozik a határokon túli gyerekek segítése, év közben különböző akciókkal, de mindenekelőtt egy állandó anyagi alap megteremtésével, hogy a nyári táborokba nagyszámú határokon túli gyereket meg tudjon hívni;
• a Szövetség évente visszatérő országos hagyományőrző ünnepek felelős rendezője. Ezeket a Szövetségen kívüli más szervezetek nem rendezik, de azokba bekapcsolódnak.
• segíti tagjait, hogy tájékozódjanak a társadalomban, megtalálják helyüket a családban, a környezetükben, választ ad a gyerekek konfliktusaira, azokban segíti őket;
• megszervezi tagjainak érdekképviseletét, ebben együttműködik a diák önkormányzatokkal, a lakóhely állami, társadalmi önkormányzataival;
• működteti intézményeit, szolgáltató egységeit;
• nyilvántartja tagjait.

1. A Szövetség tagjai természetes és jogi személyek lehetnek.
2. A Szövetség tagja lehet minden kiskorú és felnőtt magyar állampolgár, aki szövetségi fogadalmat tett.
3. A tag joga eldönteni, hogy mely közösség tagja akar lenni, beleszólhat közössége életébe, választó és választható. Részt vehet csapata és az országos közgyűlés küldötteinek megválasztásában, országos szervekbe is választható.
4. A tag kötelességei: elfogadja a Szövetség céljait, jelképeit, törvényeit, adott szavához hű, közösségben tevékenykedik, tagdíjat fizet.
5. A tagság megszűnik: kilépéssel vagy kizárással. A fegyelmi szabályzatban leírt okok miatt. (Szövetségi taghoz méltatlan magatartás, amelynek súlyát közössége ítéli meg; 2 évig nem fizet tagdíjat, feladatot nem vállal, közössége rendezvényein nem vesz részt.)
6. Tagsági formák: 8-10 évesek az Árpád Népe csapat tagjai, felfedezők 10 éves kortól, 13. életévtől ifjú vezetők, felnőtt vezetők, támogatók, egyéni tagok.

1. Felfedező csapat szervezhető általános és középfokú iskolákban, intézményekben, egyházakban, lakóterületen, egyesületekben. A csapatokat a Szövetség Országos Titkársága – továbbiakban OT – igazolja, és arról működési emléklapot ad. A csapatba való belépés, kilépés önkéntes. A csapatközösség dönt névadójukról, csapatjelvényről, belső felépítésről, képviseletükről, a tagdíjról, az éves programról, a költségvetésről. A csapatok munkájukban figyelembe veszik a Szövetség működési rendjét, alapszabályát, éves programját.
2. A csapat tagsága összejövetelen választja meg a 3-11 tagú vezetőségét, és a csapat vezetőjét. 30 főig 3 tagú vezetőséget kell választani. A csapat vezetőjét a Szövetség OT-a erősíti meg.
3. A tagság csapat-összejövetelen dönt a közgyűlési küldött személyéről.
4. A csapat tartalmi munkáját, működési rendjét szabályzat rögzíti.
5. A lehetőségek szerint a csapat mellett segítő céllal megszervezhető a Csapat Barátainak Fenntartó Törzse.
6. A Szövetség szervezeti alapegységei a csapatok, tevékenységüket önállóan, demokratikusan maguk határozzák meg.
7. A csapat munkája megfelelő indokkal egy évig szüneteltethető.
8. A csapat megszűnéséről a csapat-összejövetel, vagy az általa megbízott testület dönt. Vagyonának sorsáról a testület és az OT dönt. Jogutód esetén is e testületek döntenek.

1. A saját elnevezést használó alapközösségek, a csapatok.
2. Az Országos Küldöttközgyűlés.
3. Az Országos Titkárság.
4. Az Országos Ifjúsági Bizottság.
5. Az Országos Ellenőrzési Bizottság.
6. Az Országos Etikai Bizottság.

VII. Az Országos Küldöttközgyűlés

A.  A Küldöttközgyűlés összehívása, határozathozatal

1. A Szövetség legfőbb döntéshozó szerve az Országos Küldöttközgyűlés – továbbiakban Küldöttközgyűlés –, amelyet évente egyszer az OT hív össze. A közgyűlés nyilvános. Továbbá az 1989. évi II. vagy az 1997. évi 156-os törvény közgyűlési hatáskörként meghatároz.
2. A közgyűlést a mandátummal rendelkező csapatok egyharmadának javaslatára, vagy az Ellenőrző Bizottság kezdeményezésére, az ok és a cél megjelölésével össze kell hívni.
3. A közgyűlés összehívásáról, annak megkezdése előtt legalább 30 nappal a napirendi pontok megjelölésével a csapatoknak írásos meghívót kell küldeni.
4. Egy küldött egy mandátummal rendelkezik.
5. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a csapatok küldötteinek 50%-a +1 fő jelen van. Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, változatlan napirenddel 60 napon belül össze kell hívni. Az így összehívott közgyűlés a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes, ha a fentiekről a tagokat előre tájékozatták. A közgyűlés döntéseit szótöbbséggel, és nyíltan hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a közgyűlési elnök szavazata dönt. Az ülés nyilvános.

B.  A közgyűlés hatásköre

1. Az alapszabály megváltoztatása.
2. A szervezet éves jelentésének elfogadása.
3. A közhasznúsági jelentés elfogadása. A jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet, arról saját költségén másolatot készíthet.
4. A Szövetség költségvetési elveinek elfogadása.
5. Az országos elnök, az Országos Titkárság, az Országos Ifjúsági Bizottság, az Országos Ellenőrzési Bizottság, az Országos Etikai Bizottság megválasztása.

C.  A határozatok nyilvánossága

1. A Küldöttközgyűlésnek és valamennyi vezető testület döntéseit a határozatok könyvében kell nyilvántartani. Ezt a feladatot megfelelő beosztás szerint a Titkárság tagjai végzik. A határozatoknál fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők arányát.
2. Az elnök gondoskodik a vezető testület az érintett szervekkel való döntéseinek közléséről írásban igazolható módon. Tájékoztatást ad a vezető szervek működési módjáról, döntéseiről, a szervezet működési módjáról, a szolgáltatások igénybevételéről, használatáról az Internetes honlapján, hirdetőtábláján és kiadványaiban.

VIII. A Közgyűlés által választott vezető testületek

A.  Az Országos Titkárság

1. A Szövetség operatív szervezete, amely a két közgyűlés között irányítja a Szövetség tevékenységét, felel az éves és távlati tervek magvalósításáért, a közhasznú tevékenységért, a költségvetésért, a Szövetség vagyonáért, a szabályszerű gazdálkodásért, a partner szervezetekkel való jó kapcsolattartásért, dönt a kitüntetésekről.
2. Az OT kiemelt feladata a határokon túli testvérszervezetek állandó segítése, különösen a vezetők képzésében való segítés, ami a Magyarországon történő folyamatos képzésük megszervezését illeti.
3. Az OT a Szövetség ügyintéző és képviseleti szerve, saját ügyrendje alapján tevékenykedik.
4. Az OT 9 teljes jogú tagból áll. A Szövetség elnöke, 4 felnőtt korú titkára, akik közül az egyik egyben az országos elnök helyettese, továbbá 4 ifjúsági titkár. A Közgyűlés 2 póttagot választ, akik a kimaradók helyére automatikusan belépnek.
5. Az Szövetség képviseletében az elnök, - akadályoztatása esetén az elnökhelyettes - jár el.
6. Az OT mandátuma a megválasztástól négy évig tart.

B.  Az Országos Titkárság megszűnik

1. Ha megbízatási ideje lejár, ha visszahívják, ha a Szövetség jogutód nélkül megszűnik, ha választott tagjainak száma - bármely okból - több mint egyharmaddal csökken.
2. Az OT visszahívása érdekében közgyűlést kell tartani, ha a mandátummal rendelkező csapatok kétharmada indítványozza. A visszahíváshoz a leadott érvényes szavazatok több mint kétharmada szükséges. A visszahívásra történő indítvány két éven belül nem ismételhető.
3. Ha az OT létszáma több mint egyharmadára lecsökken, három hónapon belül új Titkárságot kell választani.

C.  Az Országos Titkárság működése

1. Az OT szükség szerint, de legalább háromhavonta ülésezik. Az ülést az elnök hívja össze a napirend közlésével. Az ülés és a meghívók szétküldése között legalább tíz nap szükséges.
2. Az OT ülését a tagok egyharmadának javaslatára is össze kell hívni megjelölt napirenddel. Ha az elnök 8 napon belül nem intézkedik, a kezdeményező tag, vagy tagok jogosultak az összehívásra.
3. Ha az ülést nem szabályszerűen hívták össze, a Titkárság csak akkor hozhat határozatot, ha valamennyi tag jelen van, és az ellen senki nem tiltakozik.
4. Az OT ülései nyilvánosak.
5. Az OT határozatait a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza. A személyi, gazdasági ügyekben a tagok kétharmadának egyetértése szükséges.

Az OT határozatait nyílt szavazással hozza, de szükség szerint titkos szavazás is lehet.
6. Az OT akkor szavazatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.

D.  A határozatokra vonatkozó külön szabályok

1. Az Küldöttközgyűlés, az OT határozathozatalaiban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, vagy élettársa a határozathozatal alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szövetség célszerinti juttatásainak keretében a bárki által igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség tagjainak nyújtott, alapszabályban megfogalmazott célszerinti juttatás.
2. A Küldöttközgyűlés és az OT határozatait, - lásd egy korábbi fejezetben - ügyszámmal kell ellátni, amelynek első része egy növekvő sorszám, törve a határozathozatal dátumával, valamint megjelölve: OK vagy OT határozat.
A Határozatok Könyvébe be kell vezetni a határozat teljes tartalmát, a hatályba lépés napját, időtartamát, és azt, hogy milyen arányban szavazták meg a tagok.
3. A Határozatok Könyvének megőrzéséről a Szövetség székhelyén az OT gondoskodik. Előzetes bejelentést követően az OT köteles bárki számára abba betekintést engedélyezni.

1. Célja a Szövetség jövőépítése, a fiatal vezető nemzedék tapasztalatszerzési lehetősége a vezetésbe való bekapcsolódás által.
2. Az Országos Ifjúsági Bizottság – továbbiakban OIB – működési rendjét a Szövetség 5. Országos Küldöttközgyűlése külön határozatban szabályozta. Ennek alapján az OIB tagjai közül a Szövetség minden vezető testületébe bekerülnek a bizottság képviselői.
3. Vezetik a Nemes Ifjak Társaságát, az Országos Kossuth Regimentet, az Igricek Törzsét, a Várfelderítők, Vándordiákok, Veszélyelhárítók Társaságait.
4. Hatáskörükben van a Szaktiszti igazolások megadása, a Vezetőképző tiszti próbák igazolása.
5. Tagjai közül kerülnek ki az Országos Vezetőképző Tábor képző vezetői.
6. Az OIB tagjait a csapatok delegálják, illetve megfelelő próbafokozatok teljesítésével a tagság megszerezhető.
7. Az OIB évenként kétszer tart ülést, a közgyűlésnek javaslatot tesz az ifjúsági titkárok személyére, valamint az OIB ügyeit intéző titkár megválasztására.

1. Az Országos Ellenőrző Bizottság – továbbiakban EB – titkárát, két tagját, két póttagját az Küldöttközgyűlés választja. Az EB munkáját a titkár vezeti. A póttagok belépését a kapott szavazatok határozzák meg.
2. Az EB ügyrendet készít munkájára, minden Küldöttközgyűlésnek köteles beszámolni, munkáját a szervezeti egységek támogatják.
3. Az EB ellenőrzi a Szövetség működését, gazdálkodását, ennek során a Szövetség tisztségviselőitől, alkalmazottaitól jelentést kér. Betekinthet a Szövetség irataiba.
4. Az EB tagjai részt vehetnek az OT ülésein tanácskozási joggal.
5. Az EB köteles a Küldöttközgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha tudomást szerez:

• Ha olyan jogszabálysértés, vagy a Szövetség érdekeit súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése a Küldöttközgyűlés intézkedését teszi szükségessé.
• Ha a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

1. Az EB hatásköre fentieken túl még az 1997. évi 156-os törvény 11.§-a ilyenként meghatároz.
2. Az EB évenként 3 ülést tart. Határozathoz a tagok kétharmadának egyetértése szükséges.

1. Feladata, hogy a bármely szintű vezetőség fegyelmi intézkedései ellen fellebbezők ügyeit kivizsgálja, javaslatát, határozatát a fellebbezővel és a döntést hozó vezetőséggel közölje.
2. Döntése ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni.
3. A Küldöttközgyűlés négy évi időtartamra megválasztja az Országos Etikai Bizottság titkárát, két tagját, két póttagját.

1. A Küldöttközgyűlés megválasztja a Szövetség elnökét, elnökhelyettesét, 7 titkárát, valamint az Országos Etikai, Ellenőrző Bizottságoknak titkárait, tagjait. Az elnökhelyettes a titkárokhoz hasonlóan meghatározott munkaterületért is felelős.
2. Nem lehet a Szövetség vezető tisztségviselője az, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be, - és annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. E tilalom a közhasznú szervezet megszűnésétől számított két évig áll fenn. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles a Szövetséget előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más szervezetnél is betölt.
3. Nem lehet az EB titkára, vagy tagja az a személy, aki, vagy akinek hozzátartozója az OT elnöke, vagy tagja, a Szövetségben munkaviszonyt tölt be, vagy más gazdasági jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik, továbbá ha a Szövetség más célszerinti juttatásában részesül, kivéve a bárki által igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a Szövetség által tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást.
4. Nem lehet a Szövetség vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következményektől nem mentesül.

XIII. A Szövetség gazdálkodása

A. Bevételek

1. Az államháztartás költségvetési, országgyűlési támogatása, vagy más adományozótól közhasznú célra, vagy működésre kapott adomány.
2. A csapatok által befizetett tagdíjak, egyéb adományok.
3. Jogi személyek, nem jogi személyű társaságok, és magánszemélyek támogatása.
4. Egyéb, jogszabályban meghatározott bevétel.

B. Gazdálkodás

1. A Szövetség minden szervezeti egysége, - az OT kivételével - saját költségvetésből gazdálkodik az érvényes jogi keretek között, és maga határoz.
2. A Szövetség befektetési tevékenységet nem végez.
3. A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében folytat. A gazdálkodás során elért eredmény a tagok között nem osztható fel, azokat a Szövetség kizárólag az Alapszabályban meghatározott célokra fordíthatja, közhasznú célokra.
4. A cél szerinti tevékenységből illetve a vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és ráfordításokat a Szövetség elkülönítetten tartja nyilván.

1. A Szövetség megszűnik, ha a Küldöttközgyűlés a feloszlást, vagy más társadalmi szervezettel való egyesülést kimondja, vagy a bíróság a Szövetséget feloszlatja, illetőleg a megszűnését megállapítja.
2. A Szövetség megszűnése esetén, a hitelezők kielégítése után, önálló jogi személyiségű szervezeti egységeinek vagyonáról, e szervezeti egységek, az OT hatáskörébe tartozó vagyonról a Küldöttközgyűlés dönt.
3. Ha a Szövetség valamely csapata tevékenységét nem folytatja tovább, saját vagyonáról a kilépését, megszűnését, önállóvá válását, más szervezethez csatlakozását kimondó döntése rendelkezik. A Szövetség vagyonát illetően nem lehet követelése.
4. A Szövetséget, valamint támogatóit és közhasznú szolgáltatásainak igénybe vevőit a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 6.§-ban meghatározott kedvezmények illetik meg.
5. A Szövetség alapszabályában meghatározott tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a Pásztortűz című időszaki lapjában teszi közzé.
6. A Szövetség működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet – előzetes bejelentést követően – azokból bárki jegyzeteket készíthet.
7. Az Alapszabály az elfogadás napján lép életbe és egyúttal hatályát veszíti minden korábbi alapszabály.

A Magyarország Felfedezői Szövetség Országos Küldöttközgyűlésén 1999. október 9-én, és december 11-én elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, és 1999. december 14-én ellenjegyzett Alapszabály.